2025. augusztus 30-án egy olyan presbiteri konferenciára gyűltünk össze bellyei templomunkban, amelyre a meghívó nem csak presbitereknek szólt. Ennek köszönhetően gyülekezeti tagjaink közül is többen eljöttek. A nyitó áhítatot a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Harangozó László tartotta.  Jézus a tengeren jár – ezt a történetet olvasta föl a Mk 6,45-52 igeverseiből. Igemagyarázatában elmondta, hogy milyen könnyű Istenben bíznunk, amíg jól mennek dolgaink, amíg minden rendben van az életünkben, de ha valami rossz történik velünk  – Sokszor elég csak egy apróság! -, értetlenül állunk az események előtt, nem értjük, miért pont velünk történik ez. Pedig tudomásul kell vennünk, hogy Isten az övéit megpróbálja – sokszor a viharba, az éjszakába küld bennünket, de el nem hagy! Életünk minden mozzanatában hívjuk segítségül az Ő nevét, mert Ő állandóan közbenjár értünk!

Az áhítat után  Dr. Nemes Pál ügyvéd, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka a presbiteri szolgálatról szólt az egybegyűltekhez. Többek között elmondta, milyen legyen egy presbiter: fontos a belső elhívás a szolgálatra; gyakorolja a hitét; legyen realista, azaz vegye tekintetbe, hogy mik az adott gyülekezet adottságai; tudja elfogadni mások véleményét, és ne sértődjön meg, amikor nem az ő akarata érvényesül; legyen optimista a szolgálatában. Hogy mekkora a presbiterek felelőssége, arra a szentgyörgyvölgyi gyülekezetet hozta föl példának: e kicsiny közösségben 90 éven keresztül nem volt lelkész, csak presbiterek, és mégis él a gyülekezet a mai napig. A presbiterek fő feladata Istenhez segíteni a környezetükben élőket – ez azonban egyszersmind minden egyes hívő feladata is!

Ezután következett a Kárpátaljai Református Egyház főgondnokának, Danku Gábornak a beszámolója egyházáról, és arról, hogyan élnek az emberek az ő szülőföldjén a háború árnyékában. Elmondta, hogy nagyon sokan külföldre menekültek a háború elől – a református egyháztagoknak is igen nagy hányada, ami az egyéb nehézségek mellett anyagilag is komoly kihívás elé állítja a gyülekezeteket. Az ottani református egyháznak 108 gyülekezete van, melyekben 75 lelkipásztor szolgál, továbbá van 4 líceuma (hasonló iskola, mint nálunk a gimnázium) közel 600 diákkal és 13 óvodája 200 óvodással. Van református gyermekotthonuk is, melyben 84 gyermeket nevelnek, további 100 gyermek pedig nevelőszülőknél nyert elhelyezést. Két rehabilitációs központjukban 70 speciális igényű gyermekkel foglalkoznak. Az idősekről a házi beteggondozó szolgálat munkatársai gondoskodnak: ők 340 idős beteget ápolnak. Mindezek mellett az egyház diakóniai  központja és a gyülekezetekben működő ingyenkonyhák havonta több, mint 16 ezer adag ételt készítenek és osztanak szét a rászorulók között. Láthatjuk tehát, hogy az egyház Isten Igéjének hirdetésén kívül példaértékű pedagógiai, diakóniai és szeretetmunkát is végez. Ugyanakkor szomorúságra ad okot, hogy a háborúnak, és ebből kifolyólag az elvándorlásnak egyelőre nem látni a végét. Mi lesz a fiatalokkal? A reménytelennek tűnő helyzetben azonban már korábban jött Istentől egy megerősítés, amit a főgondnok úr meg is osztott velünk. Ezt az Igét kapta: „Bár szétszórtam őket a népek közé, messze földön is emlegetnek engem, életben maradnak, és visszatérnek fiaikkal együtt.” (Zak 10,9b) Ezért a végső szó a reménységé!

Konferenciánk harmadik előadásában püspökünk, Szenn Péter a  Hercegszöllősi Kánonokról, vidékünk első egyházi törvénykönyvéről beszélt, amelyről elmondta: annak ellenére, hogy 449 évvel ezelőtt született, mégsem úgy kell fölfognunk, mint egy történelmi dokumentumot. Bár nem tartalmaz sok olyan dolgot, melyek a jelenben foglalkoztatnak bennünket (pl. gender-kérdés), illetve tartalmaz olyanokat, melyeket ma megmosolygunk (pl. a tánc tilalma) – ezeket az adott kor, illetve a mai kor szempontjait figyelembe véve kell szemlélnünk. Mindezekkel együtt a Hercegszöllősi Kánonok artikulusai ma is megszívlelendők, hiszen Isten élő Igéje alapján fogalmazták meg azokat!

Konferenciánk záróáhítatára a kultúrotthonban elköltött ízletes ebéd után került sor. Wébel Zsolt, a (magyarországi) Baranyai Református Egyházmegye esperese Ábrahám Sodomáért való könyörgését véve alapul (1Móz 18,22-32) az imádság fontosságára, annak mélységére, az Istennel eltöltött idő minőségére igyekezett ráirányítani figyelmünket.

A konferencián összegyűlt perselypénzt és adományokat a Kárpátaljai Református Egyházkerület céljaira ajánlottuk föl.

Köszönjük minden szolgálattevőnek, hogy lelki-szellemi táplálékkal láttak el bennünket! Köszönjük a Bellyei Református Egyházközségnek és Bocka Magda gondnok asszonynak a vendéglátást, valamint a Bellyei Járásnak, a karancsi Szabó pincészetnek és a kopácsi Lakatos családi vállalkozásnak, hogy adományaikkal hozzájárultak konferenciánk költségeihez!

Soli Deo gloria!

Kanalas Erzsébet

Augusztus 10-én megkezdődött Egyházunk nyári gyermektábora. Idén együtt táborozunk a Drávaszögi Árpád Fejedelem Cserkészettel, így a Keresztyén szó a nevünkben hangsúlyosabbá vált. Ezen a táboron keresztül megmutatkozik, hogy a reformátusokat és a katolikusokat nem a különbségek választják el, hanem a hasonlóságok kötik össze és formálják közösséggé.

Ez éven is, hagyományszerűen vendégül látunk egy kárpátaljai lelkészcsaládot. Szeretnénk ebben a nehéz időben is kárpátaljai testvéreinknek egy kis felüdülést nyújtani.

A tábor résztvevőit Szenn Vanda lelkipásztor köszöntötte. Felhívta arra a figyelmünket, hogy ez a tábor abban más, hogy Krisztus van a középpontban, éppen ezért Rá figyelve teszünk mindent. Odafigyelünk egymásra, segítjük egymást. Nem csapatként, hanem közösségként működünk.

A kezdő áhitatot Ötvös Károly kárpátaljai lelkipásztor végezte a 84. Zsoltár 6. verse alapján..

A vacsora után csatlakoztunk az Euroclub programjához, ahol a gyermekeink kiválóan teljesítettek.

Szívből jövő őszinte hálával és köszönettel tartozunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának, hogy támogatásukkal segítették a táborunk megvalósulását!

Ez éven is a KOEN 2025-ös tananyagát használjuk fel.

1.nap Szenn Péter püspök úr tartotta a reggeli áhitatot a Mk 11, 27-28. igeversek alapján. A gyerekek szeméből zenés reggeli tornával űztük ki az álmot. Az első hittanórát Szenn Vanda lelkipásztor vezette, melyen Mózes születésének, elhívásának történetét és az Igéretet helyezte a szívünkre Isten, hogy Ő mindig előttünk jár minden dolgainkban.

Este cserkész énekeket tanultunk.

Napi Aranymondás: “Én az Úr, a Te Istened erősen fogom a Te jobbodat, és ezt mondom: Ne félj, én megsegítelek!” (Ézs 41, 13)

A 2.napot ismét áhitattal kezdtük a Márk ev. 12,6-7.versei alapján. A hittanórán, melyet Bešlić Annamária missziói lelkipásztor tartott, az Egyiptomból való kivonulás- és a Vörös tengeren való átkelés történetét dolgoztuk fel. A közös áhitatot Szenn Vanda lelkipásztor tartotta a Jeremiás 29,11. vers alapján, majd vendégünk érkezett: Bedekovics Péter, a Magyar Cserkészszövetség volt elnöke. Sipos Tűr Klára, az itteni cserkészelnök elmondta a cserkészetük megalakulásának rövid történetét, hogy hogyan inspirálták a magyarországi cserkészszövetség tagjai ezt a kezdeményezést. Nekünk is megtanították a cserkészek 10 parancsolatát, imádságát és cserkész énekekkel, játékokkal ismerkedtünk, játszottunk..

A közös fürdőzés és foglalkozás után este zenés program volt..

Napi Aranymondás: “Az Úr harcol értetek! Ti pedig maradjatok veszteg!” (2Mózes 14,14).

3.nap a hajnali áhitatot Ötvös Károly lelkipásztor tartotta a Mt 6, 8. verse alapján. A hittanórán Sipos Tűr Klára segítségével tovább haladtunk Mózes történetében. A keserű víz története volt a következő vízjel, ami Isten csodái között tanít minket eligazodni.

Igyekszünk minden nap mindenféle kézműves foglalkozásokkal kiegészíteni a programunkat. Gyöngyöt fűzünk, fonálból karkötőt készítünk, valamint origami, festés, rajzolás is felkelti a kicsik és nagyok érdeklődését.

A délutáni fürdés rendhagyó módon a közeli Krapanj szigetén történt.

Este ismét cserkész játékokat játszottunk.

Napi Aranymondás: “Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr. Boldog az az ember, aki Ő benne bízik!” (Zsoltárok 34,9).

4.nap-csütörtök. A reggeli áhitat után, melyet Szenn Péter püspök úr tartott, a mai napon tovább haladtunk a KOEN 2025-ös anyaga alapján és Víz fakadt a kősziklából Refidimben. A hittanórát Ötvös Lilla hitoktató tartotta.

Ma is rengeteget játszottunk és fürödtünk… Olyan jó érzés gyermekeinket úgy látni, hogy odafigyelnek egymásra, közösen énekelnek és imádkoznak, együtt követik Isten csodás történeteit.

Napi Aranymondás: “Ha valaki szomjazik, jőjjön hozzám és igyék!” (Jn 7,37)

5.nap – péntek: Az utolsó vízjel, Isten csodája a választott népen a Jordánon való átkelés. A gyerekek Szenn Vanda lelkipásztor segítségével kövekből emlékoszlopot is építettek, hogy emlékezzünk…

Este újra a játéké volt a szerep, focival és ügyességi játékokkal próbálhatta ki mindenki magát.

Napi Aranymondás: “Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete.” (1 Krónika 16,34)

6.nap – szombat. A héten megtanulhattuk, hogy jeleken keresztül Isten az Ő jelenlétét bizonyítja életünkben. Előttünk jár, jobbunkat fogja, erősen tart, nem hagy el. Nem kell félnünk, mert Ő megsegít. Ezt érezhetjük, láthatjuk, ami számunkra békességet és boldogságot ad.

Napi Aranymondás: “Maga az ÚR megy előtted, Ő lesz veled. Nem marad el tőled, és nem is hagy el téged. Ne félj hát, és ne rettegj!” (5 Mózes 31,8)

Augusztus 17. – vasárnap: indulunk haza.

Hálásak vagyunk elsősorban Istennek, hogy kirendelte nekünk az alkalmat, hogy róla tanulhassunk és élvezzük az általa kínált jót. Másodsorban a szülőknek, akik ránk bízták gyermekeiket. Harmadsorban támogatóinak, akik anyagilag lehetővé tették táborozásunkat.

A gyermekekkel való foglalkozás nem látványos, nem nyereséges, de hisszük, hogy a kis magocskákat elvetettük a szívükbe, amit idővel fává növeszt Istenünk.

Reggel Szenn Péter püspök úr indított bennünket útnak igei üzenettel a Fillipi levél 3, 4-14. versek alapján.

Isten áldjon Mindannyiunkat! 

Február 10. és 12. között tanácskozásra gyűltünk össze Berekfürdőn a Magyar Református Egységnap megszervezésének céljával. A Magyar Református Egységnap, mely a Kárpát-medencei magyar reformátusság összetartozását hivatott kifejezni, s mely az idén május 23-án és 24-én Debrecenben kerül megrendezésre, sorrendben a 15. lesz. A berekfürdői előkészítő megbeszélésen a Generális Konventhez tartozó minden egyházmegye képviselői jelen voltak, s ott mindenki előterjeszthette gondolatait, javaslatait a májusban esedékes rendezvénnyel kapcsolatban. A cél, hogy minél szebbé tegyük azt! Így már körvonalazódott is a sokszínű program, melyben az ima- és más hitmélyítő alkalmaktól kezdve énekkarok koncertjein és kultúrális eseményeken át a kiállító-standokig sok mindenben lehet majd részünk. S ami talán még fontosabb: az Egységnap mindig a találkozások színtere is! A rendezvény központi eseménye mindenképpen a május 24-i, szombati szabad téri közös istentisztelet lesz, melyen a jelenlévők az úri szent vacsorával is élhetnek.
Egyházunk is lehetővé kívánja tenni híveinknek az Egységnapon való részvételt, ezért azt tervezzük, hogy autóbuszt indítunk a májusi eseményre, akárcsak 6 évvel ezelőtt. A részletekről a lelkipásztorok időben fogják értesíteni az érdeklődőket.
Isten áldása legyen mindnyájunkon!

Turšić Darko
lelkipásztor

Az Ökumenikus imahét eszéki sorozatának zárórendezvényét tartottuk meg a „Molitva i Riječ” (MiR), azaz „Imádság és Ige” elnevezésű katolikus laikus közösség helyiségeiben pénteken, január 24-én. A vendégeket a közösség egyik tagja, Krešimir Pećar köszöntötte, aki az Eszéki Régió Ökumenikus Tanácsának is tagja. Az imádságok szövegét a házigazda laikus közösséghez tartozó hívek olvasták föl, a megjelent lelkipásztorok pedig – a katolikus, a szerb pravoszláv, az evangélikus és a református egyház képviselői – igei köszöntőt mondottak. Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházunk nevében Turšić Darko lelkipásztor osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Elmondta, hogy reménytkeltő a hívek nagy száma, akik ezeken az ökumenikus találkozókon megjelennek – ez azt mutatja, hogy ennek a munkának van jövője. Örülne, ha a keresztyének egységéért tartott ökumenikus imanyolcad neve inkább az lenne, hogy jubileum vagy évforduló, vagy a keresztyének egysége – mert ez azt jelentené, hogy mindnyájan egyetlen közösséghez tartoznak, és nem lenne 8000 különböző szervezet világszerte. Ugyanakkor tapasztalatból tudja, hogy nem minden keresztyén támogatja az ökumenét – néha megkérdezik tőle, hiszi-e ő maga, hogy az egyház valamikor egységes lesz, s amikor arról tesz bizonyságot, hogy hisz ebben, bolondnak vagy naivnak mondják. Ez általában a nem hívők vagy a rosszul hívők véleménye. Hiszen amikor halálunk után elhagyjuk ezt a földi világot és a mennyországba kerülünk, ott nem lesz többé különbség, ott egyetlen Egyház lesz az Úr Jézus Krisztusban. Az életünk múlandó, de hiszek az eljövendő örök életben, és ott igenis egység lesz – mondta Turšić Darko lelkipásztor. Itt pedig, amíg itt vagyunk ezen a földön, az a dolgunk, hogy imádkozzunk.

(Képek: https://djos.hr/u-zajednici-molitva-i-rijec-osijek-zakljucena-molitvena-osmina-za-jedinstvo-krscana/)

A katolikus Pozsegai Püspökség január 24-én, pénteken tartotta központi ünnepségét az Ökumenikus imahét keretein belül. A házigazda, Ivo Martinović püspök vezette az imaliturgiát közösségben a református és a szerb pravoszláv egyház képviselőivel: püspökünkkel, Szenn Péterrel, valamint Đorđe Teodorović daruvári és Nikola Petrović pozsegai szerb lelkészekkel. Az egybegyülekezett hívek mellett a Pozsegai Püspökség számos lelkipásztora is részt vett az ökumenikus imaalkalmon.

(Képek: https://www.facebook.com/pozeska.biskupija)

Az Ökumenikus imahét következő eszéki alkalmának január 22-én, szerdán a Jäger utcában található evangélikus templom adott otthont. Az evangélikus, a katolikus, a szerb pravoszláv és a református egyház lelkészei együtt imádkoztak és köszöntötték az egybesereglett híveket. Egyházunkat Szenn Péter püspök és Turšić Darko lelkipásztor, az Eszéki Régió Ökumenikus Tanácsának titkára képviselte. A közös imádkozásban részt vett két keresztyén női szervezet: az Európai Keresztyén Nők Ökumenikus Fórumának, valamint a Világimanap eszéki ágának elnök asszonya is.

Január 21-én, kedden Zágrábban is megtartottuk az Ökumenikus imahét soron következő alkalmát, melynek ezúttal a mi zágrábi református egyházközségünk volt a házigazdája. Szenn Péter püspök a Filippi 2,5-11 versei alapján hirdette az Igét. A különböző felekezetek képviselői itt is együtt imádkoztak, és közösen elmondták a niceai hitvallást, melyet a 325-ben, vagyis 1700 évvel ezelőtt tartott niceai zsinaton fogadtak el az akkori egyházatyák. Végül a megjelent vendégek mindannyian köszöntötték az egybegyűlteket. A katolikus egyházat dr. Jure Zečević karmelita szerzetes, a zágrábi érsekség ökumenikus bizottságának titkára és dr. Ivan Pleše, a zágrábi egyetem katolikus teológiai fakultásának tanársegéde képviselte, a szerb pravoszláv egyház zágráb-ljubljanai püspökségét Mihajlo Žikić lelkész, a macedón pravoszláv egyházat Stojče Kmetski, a Szt. Zlata Meglenska egyházközség gyülekezeti titkára, a baptista egyházat pedig dr. Danijel Časni lelkész. A közös imaalkalmat megtisztelte jelenlétével dr. Petar Kuzmič nyugalmazott teológiai tanár is. Együttlétünket szeretetvendégséggel zártuk.

Január 20-án, hétfőn a Szt. Cirill és Metód katolikus templomban folytatódott az Ökumenikus imahét eszéki rendezvénysorozata.

Január 19-én, vasárnap tartottuk meg az Ökumenikus imahét eszéki központi rendezvényét, melynek – mint minden évben – katolikus testvéreink adtak otthont a kapucinusok templomában. Đuro Hranić, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye érseke vezette az imaliturgiát, az igehirdetés szolgálatát azonban nem ő, hanem egyházunk püspöke, Szenn Péter végezte. Az Ökumenikus imahét eszéki rendezvénysorozata a legrégebbi Horvátországban: már 98. alkalommal kerül megrendezésre – s e hosszú idő alatt most történt meg először, hogy a központi imaalkaom házigazdái, a katolikusok egy másik felekezet lelkipásztorát kérték föl, hogy hirdesse templomukban az Igét. Számunkra pedig különösen megtisztelő, hogy éppen a mi egyházunk, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház vezetőjét választották ki ezen úttörő feladatra. Szenn Péter püspök annak az Igének alapján szólt az egybegyűltekhez, mely világszerte az idei Ökumenikus imahét vezérigéje: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11, 26b).

A közös imádkozásban részt vett még Ivan Ćurić đakovói segédpüspök, Samir Vrabec eszéki evangélikus lelkész, Aleksandar Đuranović és Slobodan Gajdašević, a szerb ortodox egyház lelkészei, valamint Lazar Kovačević, a tordincei székhelyű Crkva Božja vezetője. A szép számmal megjelent hívek között đakovói papnövendékek és katolikus szerzetesnővérek is ott voltak.