Szeretettel hívunk és várunk mindenkit a 2024. március 17-én, vasárnap 10:00 órakor kezdődő istentiszteletünkre Harasztiba a református templomba, hogy az 1848/49-es Szabadságharc és Forradalom 176. évfordulóján együtt emlékezzünk és adjunk hálát Istennek. Az istentisztelet után közösen elsétálunk a Petőfi szoborig, ahol alkalmi műsor lesz a haraszti hittanosok közreműködésével.

„Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindíg újra kezdeni.“ Kossuth Lajos

Augusztus 6-án elkezdődött a HRKKE egyhetes nyári tábora Brodaricán, ahol a KOEN 2023 tábor-anyaga szerint haladtak.

Vasárnap – érkezés

A csapat az esti órákban érkezett meg Brodaricára, és szobáikat elfoglalva Isten áldásával kezdték meg a heti együttlétüket. Ft. Szenn Péter püspök Pál Timóteushoz írt levele alapján nyitotta meg a tábori alkalmat. Áhitatában hangsúlyozta, hogy az embereknek az identitásukat Isten szerinti békességben kell megélniük és megvallaniuk.

1. tábori nap – hétfő

Hétfőn Ádám és Éva megteremtéséről folytak beszélgetések, arról, hogy mindennek és mindenkinek pontos és fontos helye, feladata van a teremtésben. A különbözőségek pedig nem elvalasztják és megkülönböztetik, hanem kipótolják és egésszé formálják az embereket.

A jelenlévők megtanulhatták az 1. Mózes 1, 27-ben olvasható Aranymondást: “Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására, férfivá és nővé teremtette őket.”

2. tábori nap – kedd

Kedden arról beszélgettek, hogy minden megfogant életnek célja van, mindenkire szükség van, és ezt Anna, valamint az ő fia, Sámuel születési történetén keresztül tanulhatták meg.

Aranymondás: “Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsoltárok 127, 3)

3. tábori nap – szerda

A szerdai nap is áhitattal kezdődött. Ezen a napon a méhek életéből és József történetén keresztül tanulhatták meg magunkra venni a küldetést, amivel Isten bízza meg gyermekeit, amely által áldássá válhatnak mások számára is.  

Aranymondás: “Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.” (Kolossé 3, 12)

A délutáni beszélgetést Nt. Cseresznye Albert, a hetyeni református egyházközség lelkipásztor vezette Kárpátaljáról.

4. tábori nap – csütörtök

A református tábor következő napján Illés és Elizeus története az örökség átadásáról tanította a táborlakókat. Nem szabad elpazarolni a kapott tálentumokat, sőt a Krisztustól kapott új testamentum/örökség az, ami segít, hogy mindannyian bölcsességgel éljenek és azt tovább adják.

Aranymondás: “Szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz Istenem.” (Zsoltárok 73, 26)

A délutáni beszélgetést dr. Rákos Lóránt felvidéki református püspökhelyettes vezette.

5. tábori nap – péntek

A pénteki nap a jutalomról szólt. Arról a jutalomról, amit a győztes kap a saját harcának megharcolása után, és ez lehet egy sportverseny, egy csata vagy maga az ÉLET. De ahhoz, hogy ezt elérjék, szabályosan kell küzdeniük, hogy megkaphassák haláluk után is a jutalmukat.

Aranymondás: „Aki győz, azt fehér ruhába öltöztetik, annak nevét nem törlöm ki az élet könyvéből.” (Jelenések 3, 5)

6. tábori nap – szombat

A tábor 6. napján ismételték a héten tanultakat. Összegezték, hogy mindannyian reformátusok, magyarok és Ő teremtette meg mindannyiukat akarata szerint. Kit nőnek és kit férfivá.

A délutáni beszélgetésen Nt. Cseresznye Albert lelkipásztor mutatta be a Kárpátaljai Református Egyházkerületet.

Vasárnap – hazautazás

Vasárnap az Úrnak napja. Záróistentisztelettel adtak hálát a gyönyörű hétért. Isten Igéjét Nt. Cseresznye Albert lelkipásztor hirdette.

“Hagyjad az Úrra te utadat és bizzál benne!”

Hazautazás.

Köszönet illeti elsősorban a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, hogy támogatásával segítette a tábor megvalósulását. A továbbiakban köszönet az Euroclub d.o.o. munkatársainak a helyszín, a szállás- és az ellátás biztosításáért, valamint az Ilibašić autóbusztársaságnak a személyszállítási szolgáltatásért. Mindezek mellett hálát kell adnunk a szervezőknek, a jelenlévő előadóknak is, akik szorgosságukkal, előadásaikkal, beszélgetésekkel gazdagították a táborozókat.

Adja az Úr, hogy a jövőben is éljünk a lehetőségekkel, szervezhessünk ilyen alkalmakat, melyek során lelkünk gazdagodik, s ezáltal gazdagabbá tehetünk másokat is, hirdetve, hogy „Ő az út, az igazság és az Élet.”  

„A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (HRKKE) működését Magyarország Kormánya az alábbi pályázati projektek megvalósításához nyújtott támogatással is segíti:

EGYH-HTK-23-P-0004 / EGYH-KCP-23-P-0024.”

Poziv na zajedničko bogoslužje – Meghívó a közös istentiszteletre

A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházban idén is A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházban idén is megrendezésre került  rendszeres őszi konferenciánk a Reformáció jegyében, ezúttal Harasztiban.

Az alkalmat Szenn Péter püspök úr nyitotta meg  áhítattal a Rómabeliekhez írt levél 1. fejezetének 17. versével. „Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.” Az áhítat gondolataiból nagy reménységet kaptunk arra nézve, hogy megmaradásunk záloga a hit – az igaz hitben van egyedül megmaradásunk, nekünk, a reformátusságnak itt Horvátországban, s a világ bármelyik pontján.

Ezt követően előadást hallhattunk Dr. Lányi Gábor Jánostól, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának docensétől a következő címmel: Mi a reformáció és mi nem az?

Előadásában nem a standard választ kaphattuk meg arra, hogy mi is az a reformáció, hogy mit is jelent nekünk 1517. október 31., s mit nem lehet semmiféleképpen sem reformációnak nevezni. Újszerű kontextusba helyezte a reformáció szavunkat, a kor érdekességeivel és mai példákkal színesítette az előadását, s így vált történelmünk igazán közelivé, emberivé.

A második előadás címe: Luther, Zwingli, Kálvin – hasonlóságok és különbségek. Ebben a részben bepillantást nyerhettünk abba a közegbe, abba a világszemléletbe, ahonnan elindult a reformáció. Így nem csupán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem megláthatjuk a nagy mű mögött az embereket is, s láthatjuk ma magunkat is, akik meg tudnak maradni a hitben, a Szentírásra alapozva.

Ez a nap nemcsak az előadásé volt, hanem a nagy találkozásoké is. A szünetben szeretetvendégségben lehetett részünk a haraszti gyülekezet asszonyainak jóvoltából, így lehetőség nyílt arra, hogy a sütemény és kávé, tea felett a régen látott ismerősök is beszélgethessenek, s felelevenítsék magukban és másokban, hogy összetartozunk.

Tóth-Illés Lívia