A Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház hivatalosan a Történelmi Egyházak kategóriájába sorolandó. Része az európai vallási és kultúrális identitásnak, és gyökereiben annak alakulásához is jelentősen hozzájárult. Ez a legidősebb protestáns egyházi szervezet, amelynek jogfontonossága van a XVI. századi reformációtól napjainkig.

Eredetünk

Elmondhatjuk, a mi eredetünk a XVI. századi keresztyén reformációra vezethető vissza, annak második hullámára, amit genfi reformációnak nevezünk és Kálvin Jánosneve fémjelez: aminek kálvinizmus a neve.

A lutheránus, kálvinista és zwingliánus irány elterjedt és kiteljesedett a XVI. század végére. Mi, utódai, reformátusok az evangélikusokkal és az anglikánokkal képviseljük az európai protestáns hitvalló közösségek összességét, amelyek öküménikus irányelvűek. Alaptételünk a Jézus Krisztusba vetett hit evangéliumi üzenete, amely a Szentírásban van kijelentve.

Református tradiciójú, zsinatpresbiteri –elvű, hitvalló egyház a világ számos országában jelen van, elsősorban Svájcban, Hollandiában, Skóciában és Nagy-Britanniában, Csehországban, a történelmi Magyarország teljes területén, Dél-Koreában, Dél-Afrikában és a volt Britt gyarmat országaiban, mint amilyen Új-Zéland, Kanada, Ausztrália, és Amerika.

Több európai országban a református egyházak egyesültek, vagy egy csoportba tömörültek ( interkommunió ) az evangélikus egyházakkal. Így van ez Németországban, Hollandiában, Svájcban, Ausztriában, Észtországban, a Skandináv országokban és máshol.

A Református Egyház a reformáció (1517. október 31. ) nyomán szerveződött elsősorban a svájci tartományokban, kezdetben Genfben és Zürichben, de teológiája alapján a keresztyénség történetének folytatólagossága. Ezért pontosabb azt mondani, a Református Egyháznak létjogosultsága van a keresztyénség kezdetétől.

A mai Horvátország területén is a reformáció már a XVI. századtól terjedt, s a mai napig jelen van. Az első egyházközségek 1540-től lettek megalapítva Sztárai Mihály munkásságának köszönhetően.

Ma a reformátusság létszámát illetőleg a legnagyobb részben Baranyában és Kelet-Szlavóniában helyeszkedik el több mint 4000 önmagát reformátusnak valló taggal. Létszámában ez a legnagyobb Protestáns Egyház Horvátországban.

A felsorolt részeken kivül a reformáció jelen volt Horvátország más területén is. Leginkább Muraközben, Varasdon, Horvátország középső részein és más helyeken. A protestáns Zrínyi család, akik meghatározó nemesei a Muraköznek, a protestantizmus jeles támogatói voltak megengedve számos egyházközség felállítását. Szlavóniában pedig összesen mintegy 200 egyházközség működött, melyek magyar és horvát etnikai identitással bírtak.

A horvát területen lévő református egyházközségek és más protestáns vallásúak XVII. századi nehéz helyzetét az ellenreformáció határozta meg. Ez a mozgalom betiltotta a szabad vallásgyakorlást és az öntudati szabadságot, kivéve a magyar fennhatóság alatt lévő szlavóniai területeken, amit az 1606-os Bécsi béke és a Bocskai-féle 1608-as vallásszabadság törvényre emelt ereje garantált.

1604-es törvénnyel ( XXII.tc ) igen természetellenes, istenkáromló állapot született, a vallásszabadság teljes betiltásával, erőszakos rekatolizációval és a horvátországi protestánsok beolvasztásával, áttérítésével.

(Az 1606-os Bécsi béke után megindul az ellenreformáció és teljes győzelmet arat. A gyászévtized (1671-81) református lelkipásztor-prédikátorok mártírhalálát hozza. Erre enyhülést I. Lipót Pozsonyi országgyűlése és az 1681-es XXVI.tc hozott, amely kimondja a szabad vagy nyilvános vallásgyakorlatot az articularis helyeken. Az Explanatio Leopoldina (1691) – a király által kiadott hivatalos magyarázata a vallásügyi törvényeknek – száz éven át bénította és sorvasztotta a protestáns egyházakat. III. Károly 1731-ben megjelent első vallásügyi rendelete, a Carolina Resolutio csak rontott a helyzeten. Erre enyhülést II. József türelmi rendelete (1781) hozott, amely korlátozott vallásszabadságot garantál a protestánsoknak.)

A Református Egyház saját történelmén keresztül multietnikai háttérrel bír a horvát területen, ezzel megmutatva és gyakorolva  az egyházi küldetését.

A Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház tagja a Reformátusok Világszövetségének, amely presbiteriánusokat, kongregacionalistákat és az egyesült egyházakat  egybegyűjtő szervezet, amelynek adminisztratív székhelye Genfben van. A Reformátusok Világszövetsége  (RVSZ) angolul World Alliance of Reformed Churches (WARC) tagjai csak olyan Egyházak lehetnek, amelyek hitelesen bizonyítják, hogy az igaz reformátori alapelveket vallják és az egyházszervezet a zsinatpresbiteri-elven alapszik, továbbá létrejöttük nem szándékos szakadással és más Egyházból történt. Az RVSZ a legnagyobb létszámú hiteles református tömörülés, amelynek bejegyzett 80 millió hívő tagja van. Ennek a számnak növekvő tendenciája van. A becsült adatok pedig egyenesen azt bizonyítják, a világ református hívőinek száma 150 millióra tehető, akik ugyanezt a konfesszionális identitást bírják.

Országos szinten az egyházközségek Zsinatba vannak egyesítve, a zsinatpresbiteri-elvet gyakorolva a Zsinati Tanács igazgatása alatt. Ennek élén a püspök áll, akit ciklikusan (6 évente) választanak az egyházközségek összessége tehát ezen elvek alapján képezi az Országos Egyházat, aminek itt Horvátországban a hivatalos neve így hangzik: Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház. Az egyes egyházközségek nevei a falvak határozzák meg, ahol működnek ( például: Laskói Refomátus Egyházközség). Használhatjuk a Református Egyház rövidítést, amely egyezik az európai, teológiailag helyes kifejezéssel, a többszáz éves református gyakorlattal és a hitvallásokból visszaköszön.


Kálvinizmus

A kálvinizmus hittudományt jelent, amelyet az európai fogalomkörben református teológiánakneveznek,az Egyház irányítása pedig a zsinatpresbiteri-elv alapján működik. Saját hitük és kegyességük, és Krisztus tudományának követése miatt kálvinisták 100 ezrei vértanuhalált szenvedtek, például az úgynevezett Szent Bertalan – éjszakai vérfürdő idején, amit az akkori idők istentagadói, fundamentalistái követtek el francia hugenottákon.

Sajnos ma is az ő tanítványaik, örököseik a Sátán követői tagadják, becsmérlik, lekicsinylik és elferdítve mutatják be a keresztyénségnek ezt a kegyes, áldozatkész felét, amely a Szentháromság-egy-örök-igaz- Istent imádja, az Atyaistent, a Fiúistent, a Szentlélekistent, háromságban az egységet és egységben a háromságot, ahogy Athanasius hitvallása tanítja.

Tudomány és istentisztelet

A mi tudományunk a Szentíráson alapszik és abból ered, az Egyház pozitív tradícióit örköljük a kezdetektől a napjainkig. Az Egyház keresztyén tudományának hagyományainak és gyakorlatának támaszát és alapját a bibliai tudományok képezik, ami része a mi evangéliumi mondanivalónknak.Ezt legpontosabban adják elénk hivatalos hitvallásaink, mint az Apostoli Hitvallás, a II. Helvét Hitvallás, a Heidelbergi Káté. Más hitvallásokat is ismerünk és elfogadunk: Niceai-, Konstantinápolyi-, Athanasius-, Belga-,Westminsteri-, Augsburgi Hitvallás, a korai egyházatyák tanításai, amelyek közül külön kiemeljük Szent Ágostont,stb.

Istentiszteletünk középpontjában Isten és a Fia, Krisztus áll, ahogyan kijelentette magát a Szentírásban. Református teológiánk és istentiszteletünk középpontja Jézus Krisztus Isten Fia, aki a teremtett világ Megváltója, Isten Igéjének megtestesítője, aki a mi Urunk Istenünk. Az Ő tudománya legteljesebben és legtisztábban van kijelentve, az Újszövetség leveleiben magyarázva, amik számunkra, mint a Biblia többi része is Isten kijelentett beszéde, amit szent emberek írtak le, akik a Szentlélektől voltak ihletve. Az Úr Jézus Krisztus válaszokat kínált fel az örök kérdésekre, és utat mutatott, hogyan lehet eljutni hozzájuk, és hogyan lehet értelmes élet a földön, örök élet a halál után. Szavaival és tetteivel megmutatta, hogy a választ az örök kérdésekre hittel találjuk meg. Jézus kihirdette az igazságot, az ő tettei megmutatták azt, az ő halála és feltámadása az igazsághoz vezet.Ezért a következőket ajánljuk: tanulmányozzátok az Evangéliumot, és higgyetek Istenben. Éljetek Istennel az egyetlen közvetítő az Úr Jézus Krisztus által, aki összeköt Istent és embert.

Ha kérdésetek volna, bátran forduljatok Egyházunk lelkipásztoraihoz és presbitereihez.

Szenn Peter, pt.