A Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház hivatalosan a Történelmi Egyházak kategóriájába sorolandó. Része az európai vallási és kultúrális identitásnak, és gyökereiben annak alakulásához is jelentősen hozzájárult. Ez a legidősebb protestáns egyházi szervezet, amelynek jogfontonossága van a XVI. századi reformációtól napjainkig.
Eredetünk
Elmondhatjuk, a mi eredetünk a XVI. századi keresztyén reformációra vezethető vissza, annak második hullámára, amit genfi reformációnak nevezünk és Kálvin Jánosneve fémjelez: aminek kálvinizmus a neve.
A lutheránus, kálvinista és zwingliánus irány elterjedt és kiteljesedett a XVI. század végére. Mi, utódai, reformátusok az evangélikusokkal és az anglikánokkal képviseljük az európai protestáns hitvalló közösségek összességét, amelyek öküménikus irányelvűek. Alaptételünk a Jézus Krisztusba vetett hit evangéliumi üzenete, amely a Szentírásban van kijelentve.
Református tradiciójú, zsinatpresbiteri –elvű, hitvalló egyház a világ számos országában jelen van, elsősorban Svájcban, Hollandiában, Skóciában és Nagy-Britanniában, Csehországban, a történelmi Magyarország teljes területén, Dél-Koreában, Dél-Afrikában és a volt Britt gyarmat országaiban, mint amilyen Új-Zéland, Kanada, Ausztrália, és Amerika.
Több európai országban a református egyházak egyesültek, vagy egy csoportba tömörültek ( interkommunió ) az evangélikus egyházakkal. Így van ez Németországban, Hollandiában, Svájcban, Ausztriában, Észtországban, a Skandináv országokban és máshol.
A Református Egyház a reformáció (1517. október 31. ) nyomán szerveződött elsősorban a svájci tartományokban, kezdetben Genfben és Zürichben, de teológiája alapján a keresztyénség történetének folytatólagossága. Ezért pontosabb azt mondani, a Református Egyháznak létjogosultsága van a keresztyénség kezdetétől.
A mai Horvátország területén is a reformáció már a XVI. századtól terjedt, s a mai napig jelen van. Az első egyházközségek 1540-től lettek megalapítva Sztárai Mihály munkásságának köszönhetően.
Ma a reformátusság létszámát illetőleg a legnagyobb részben Baranyában és Kelet-Szlavóniában helyeszkedik el több mint 4000 önmagát reformátusnak valló taggal. Létszámában ez a legnagyobb Protestáns Egyház Horvátországban.
A felsorolt részeken kivül a reformáció jelen volt Horvátország más területén is. Leginkább Muraközben, Varasdon, Horvátország középső részein és más helyeken. A protestáns Zrínyi család, akik meghatározó nemesei a Muraköznek, a protestantizmus jeles támogatói voltak megengedve számos egyházközség felállítását. Szlavóniában pedig összesen mintegy 200 egyházközség működött, melyek magyar és horvát etnikai identitással bírtak.
A horvát területen lévő református egyházközségek és más protestáns vallásúak XVII. századi nehéz helyzetét az ellenreformáció határozta meg. Ez a mozgalom betiltotta a szabad vallásgyakorlást és az öntudati szabadságot, kivéve a magyar fennhatóság alatt lévő szlavóniai területeken, amit az 1606-os Bécsi béke és a Bocskai-féle 1608-as vallásszabadság törvényre emelt ereje garantált.
1604-es törvénnyel ( XXII.tc ) igen természetellenes, istenkáromló állapot született, a vallásszabadság teljes betiltásával, erőszakos rekatolizációval és a horvátországi protestánsok beolvasztásával, áttérítésével.
(Az 1606-os Bécsi béke után megindul az ellenreformáció és teljes győzelmet arat. A gyászévtized (1671-81) református lelkipásztor-prédikátorok mártírhalálát hozza. Erre enyhülést I. Lipót Pozsonyi országgyűlése és az 1681-es XXVI.tc hozott, amely kimondja a szabad vagy nyilvános vallásgyakorlatot az articularis helyeken. Az Explanatio Leopoldina (1691) – a király által kiadott hivatalos magyarázata a vallásügyi törvényeknek – száz éven át bénította és sorvasztotta a protestáns egyházakat. III. Károly 1731-ben megjelent első vallásügyi rendelete, a Carolina Resolutio csak rontott a helyzeten. Erre enyhülést II. József türelmi rendelete (1781) hozott, amely korlátozott vallásszabadságot garantál a protestánsoknak.)
A Református Egyház saját történelmén keresztül multietnikai háttérrel bír a horvát területen, ezzel megmutatva és gyakorolva az egyházi küldetését.
A Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház tagja a Reformátusok Világszövetségének, amely presbiteriánusokat, kongregacionalistákat és az egyesült egyházakat egybegyűjtő szervezet, amelynek adminisztratív székhelye Genfben van. A Reformátusok Világszövetsége (RVSZ) angolul World Alliance of Reformed Churches (WARC) tagjai csak olyan Egyházak lehetnek, amelyek hitelesen bizonyítják, hogy az igaz reformátori alapelveket vallják és az egyházszervezet a zsinatpresbiteri-elven alapszik, továbbá létrejöttük nem szándékos szakadással és más Egyházból történt. Az RVSZ a legnagyobb létszámú hiteles református tömörülés, amelynek bejegyzett 80 millió hívő tagja van. Ennek a számnak növekvő tendenciája van. A becsült adatok pedig egyenesen azt bizonyítják, a világ református hívőinek száma 150 millióra tehető, akik ugyanezt a konfesszionális identitást bírják.
Országos szinten az egyházközségek Zsinatba vannak egyesítve, a zsinatpresbiteri-elvet gyakorolva a Zsinati Tanács igazgatása alatt. Ennek élén a püspök áll, akit ciklikusan (6 évente) választanak az egyházközségek összessége tehát ezen elvek alapján képezi az Országos Egyházat, aminek itt Horvátországban a hivatalos neve így hangzik: Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház. Az egyes egyházközségek nevei a falvak határozzák meg, ahol működnek ( például: Laskói Refomátus Egyházközség). Használhatjuk a Református Egyház rövidítést, amely egyezik az európai, teológiailag helyes kifejezéssel, a többszáz éves református gyakorlattal és a hitvallásokból visszaköszön.
Kálvinizmus
A kálvinizmus hittudományt jelent, amelyet az európai fogalomkörben református teológiánakneveznek,az Egyház irányítása pedig a zsinatpresbiteri-elv alapján működik. Saját hitük és kegyességük, és Krisztus tudományának követése miatt kálvinisták 100 ezrei vértanuhalált szenvedtek, például az úgynevezett Szent Bertalan – éjszakai vérfürdő idején, amit az akkori idők istentagadói, fundamentalistái követtek el francia hugenottákon.
Sajnos ma is az ő tanítványaik, örököseik a Sátán követői tagadják, becsmérlik, lekicsinylik és elferdítve mutatják be a keresztyénségnek ezt a kegyes, áldozatkész felét, amely a Szentháromság-egy-örök-igaz- Istent imádja, az Atyaistent, a Fiúistent, a Szentlélekistent, háromságban az egységet és egységben a háromságot, ahogy Athanasius hitvallása tanítja.
Tudomány és istentisztelet
A mi tudományunk a Szentíráson alapszik és abból ered, az Egyház pozitív tradícióit örköljük a kezdetektől a napjainkig. Az Egyház keresztyén tudományának hagyományainak és gyakorlatának támaszát és alapját a bibliai tudományok képezik, ami része a mi evangéliumi mondanivalónknak.Ezt legpontosabban adják elénk hivatalos hitvallásaink, mint az Apostoli Hitvallás, a II. Helvét Hitvallás, a Heidelbergi Káté. Más hitvallásokat is ismerünk és elfogadunk: Niceai-, Konstantinápolyi-, Athanasius-, Belga-,Westminsteri-, Augsburgi Hitvallás, a korai egyházatyák tanításai, amelyek közül külön kiemeljük Szent Ágostont,stb.
Istentiszteletünk középpontjában Isten és a Fia, Krisztus áll, ahogyan kijelentette magát a Szentírásban. Református teológiánk és istentiszteletünk középpontja Jézus Krisztus Isten Fia, aki a teremtett világ Megváltója, Isten Igéjének megtestesítője, aki a mi Urunk Istenünk. Az Ő tudománya legteljesebben és legtisztábban van kijelentve, az Újszövetség leveleiben magyarázva, amik számunkra, mint a Biblia többi része is Isten kijelentett beszéde, amit szent emberek írtak le, akik a Szentlélektől voltak ihletve. Az Úr Jézus Krisztus válaszokat kínált fel az örök kérdésekre, és utat mutatott, hogyan lehet eljutni hozzájuk, és hogyan lehet értelmes élet a földön, örök élet a halál után. Szavaival és tetteivel megmutatta, hogy a választ az örök kérdésekre hittel találjuk meg. Jézus kihirdette az igazságot, az ő tettei megmutatták azt, az ő halála és feltámadása az igazsághoz vezet.Ezért a következőket ajánljuk: tanulmányozzátok az Evangéliumot, és higgyetek Istenben. Éljetek Istennel az egyetlen közvetítő az Úr Jézus Krisztus által, aki összeköt Istent és embert.
Ha kérdésetek volna, bátran forduljatok Egyházunk lelkipásztoraihoz és presbitereihez.
