A Horvátországi Református Keresztyén (Kálvini) Egyház Zsinata

Mely 2011. április 9-én Laskón történt. Minden református gyülekezetből képviselők és a lelkészi kar megjelent. Minden gyülekezet egy szavazattal rendelkezett, lélekszámra való tekintet nélkül. Az egyház hivatalos legfelsőbb törvényhozó szerve a Zsinat.

A lelkészi szolgálatot végzőkön kívül a következő gyülekezetekből érkeztek képviselők, kivétel Nagypiszanica, ahonnan nem jött az egyházközség nevében szavazattal rendelkező személy: Bellye, Bjelisevác, Brekinszka, Eszéki Vár, Haraszti, Karancs, Kopács, Kórógy, Kő, Laskó, Nagybodolya, Pélmonostor, Pleternica, Rétfalu, Sepse, Várdaróc, Vinkovci, Zágráb.

A szavazati joggal nem rendelkező gyülekezetek a következők: Csúza, Hercegszőlős, Szentlászló, Tordinci és Vörösmart valamint azon városok, ahol még élnek reformátusok: Bród, Csáktornya, Daruvár, Diakovár, Dubrovnik, Fiúme, Kapronca, Károlyváros, Krapina, Nagygorica, Pozsega, Púla, Sibenik, Sziszek, Szplit, Varasd, Zádár.

A Zsinat Andel Károly tiszteletes úr igehirdetésével kezdődött. A prédikáció Lukács 19: 11 – 26 alapján hangzott el. A vendégeket a helyi lelkész is köszöntötte. Istentisztelet után az egyházközségek képviselőit és a megbízóleveleket vették számba. A Zsinatot Lángh Endre püspök úr vezette, a jelenlevők pedig egyhangúlag fogadták el a napirendi pontokat, melyeket a lekészi közösség már előző gyűléseken lefektetett. A jelöltek névsora a következő:

Csáti Szabó Lajos – püspök
Kel József – főgondnok
Branimir Bučanović – zsinati jegyző
Csáti Szabó Aranka – baranyai esperes
Bíró Ferenc – baranyai egyházmegye gondnoka
Kanalas János – szlavóniai esperes
Kanalas Erzsébet – szlavóniai egyházmegye gondnoka
ifj. Csáti Szabó Lajos – számvevő
Hájek János – pénztáros
Szenn Péter – missziói előadó
Jaroslav Mahaček – egyházjogász
Lángh Endre – püspöki tanácsos

A nyugalmazott püspök búcsúbeszédet tartott. Mondanivalójában aláhúzta, hogy „ha az elmúlt püspöki szolgálatomra tekintve megállok egy percre, úgy nézek vissza, mint a nehéz időkben való igehirdetésre”. A püspöki teendőimet szent feladatnak vettem, mint ahogy Mózes II. könyve 33 fejezetének a 11 vers első fele mondja: „Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, mint szokott ember szólani saját barátjával;” Arra kérem az Urat, hogy kísérje tovább útján a lelkészek szolgálatát, mert csak testvéri közösségben érdemes tovább haladni.

A jelenlegi püspök minden egyházközséget megkért az együttműködésre és a lelkészekkel közösen szeretné végezni szolgálatát, mert az Úr Jézus Krisztus Egyházában mindenkinek feladata van. „Csak így tudjuk megtartani mindazt, amit az Úr ránk bízott”.

A zsinati jegyző a következőt teszi hozzá: „A Horvátországi Református Egyház nagy múlttal rendelkezik. A történelem viharai ellenére is a Szentháromság Istene segítségével fennmaradt és bebizonyította, hogy az evangéliumnak, és a hitnek ereje van. Ennek alapján tervezzük a jövőnket, Isten dicsőségére élve.”

A Horvátországi Református Egyház a legkorábbi protestáns irányzat, amely a XVI. századtól megszakítás nélkül működik hazánkban. Az első egyházközségek 1540 környékén alakultak, és az első zsinatot 1550-ben tartották.

A Református Egyház egyik erénye a több nemzetiség, mert magyarok, horvátok, csehek, szlovákok, németek alkotják a gyülekezetek tagjait. Így még jobban gyakorolhatjuk a testvéri közösséget, melyre az Úr Jézus int. Egyházunk tagja a Református Világszövetségnek is. Horvátországban tagja az Ökumenikus közösségnek, a Béke Világkonferenciájának és a Bibliatársaságának. Egyházunk Krisztus bűnbocsánatát és az örök élet beszédét hirdeti.

FOTO