A HORVÁTORSZÁGI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ
ALKOTMÁNYA
BEVEZETÉS.
I. törvénycikk.(vagy cikkely)
- Általános rendelkezések.
- A HRKE helye az egyházak között és az államban.
- Az egyház felépítése, egyháztagság.
- Az egyházközségek.
- Az egyházmegye (Esperesség).
- A Zsinat.
- A lelkészekről és szolgálatukról.
- Egyéb egyházi alkalmazottakról.
- Az Országos Egyházi Pénztár.
- Záró rendelkezések.
A HRKE HELYE AZ EGYHÁZAK KÖZÖTT ÉS A TÁRSADALOMBAN
II. törvénycikk.
1.§. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház (HRKE) Jézus Krisztus egyetemes anyaszentegyházának, Krisztus Testének része, és felkenetésének részese. A Szentírás alapján, az Apostoli, Nicea-, Konstantinápolyi, Efézusi, Kalcedóni és Asthanasiusi Hitvallások; a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté tanítása szerint egyedüli Fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza.
- §. A HRKE autonóm és független. Az Egyetemes Anyaszentegyházon belül az egész világ református egyházaival a hit egysége fűzi egybe. Ezen belül nagyra értékeli a Kárpát medencében végbement reformáció történelmi örökségét, és az azt hasonlóképen értékelő egyházakkal különös kapcsolatot tart. Az Egyetemes Anyaszentegyház minden más egyházával bel- és külföldön testvéri kapcsolatok kiépítésére és ökumenikus együttműködésre törekszik.
3.§. A Református Egyház (HRKE) el van választva az államtól.
A Református Egyház (HRKE) viszonyát a hatóságokhoz a Szentírásra épülő alapelveken és a Horvát Állammal esetlegesen kötendő Szerződés szabályozza.
4.§. A HRKE többnemzetiségű egyház, melyben magyar, horvát, cseh és más nemzetiségű tagok élnek, akik nyelvi különbözőségük ellenére egymás megértésére, testvériségre, Krisztus evangéliumának népeket egyesítő szándéka megélésére, Krisztus szóval és tettel, egész élettel való hirdetésére törekednek. Az egyház tagjai, mint élő kövek épülnek lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzanak, melyek kedves Istennek Jézus Krisztus által (1Pt 2:5). Isten dicsőítésének és az emberek javának szolgálatával kívánják munkálni a haza és az egész társadalom jólétét.
5.§. Az állami hatóságokkal való érintkezésben a HRKE a horvát nyelvet használja. A gyülekezetekben az istentisztelet és egyéb szolgálatok nyelve a tagok anyanyelve, illetve az a nyelv, amit mindenki megért. (II.H.H.23:1.)
AZ EGYHÁZ FELÉPÍTÉSE, EGYHÁZTAGSÁG.
III. törvénycikk.
1.§. A HRKE tagja minden Horvátország területének akár gyülekezetekben, akár szórványokban élő református keresztyén. Református egyháztag az a személy, aki a Szent Keresztségben részesült, és hívő életvitelt folytat. Minden egyháztag szent kötelessége és boldog kiváltsága az egyház életben való részvétel: konfirmáció; az Úri Szent Vacsorával való rendszeres élés; gyermekek hitben való nevelése; az egyház fenntartásához való hozzájárulás, valamint a társadalomban élettel és beszéddel való bizonyságtétel.
2.§. A HRKE tagja lehet minden személy, aki Jézus Krisztusban való hitéről vallást tesz, és magát a református hit és életvitel folytatására elkötelezi. Egyháztagsági kérelmet a területileg illetékes lelkipásztorhoz kell benyújtani.
3.§. Teljes szavazati- és választási joga van minden egyháztagnak, aki a IV. tc. 1.§.-ban foglaltak szerint él, és a Választói Névjegyzékbe felvételt nyert.
4.§. Az egyháztag jogai: a gyülekezet istentiszteleti életében való részvétel beleértve a sákramentomokkal való élést, esküvői és temetési szolgálatokat. Joga van az egyháztagnak az egyház temetőjében maga és családtagjai számára temetkezési helynek, - a helyi rend szerinti - elnyeréséhez. A fennálló rendelkezések szerint az egyháztag választó és választható.
AZ EGYHÁZKÖZSÉGEK
IV. törvénycikk.
1.§. Az egyházközség az Ige és Szentlélek által Krisztusban egy adott helyen elhívottak közössége, mely hitéről vallást tesz, végzi küldetését, és annak betöltéséhez egyházi szolgákat választ. Továbbá ingatlan s ingó vagyonáról, mint hű sáfár gondoskodik (1 Pt 4:10. 1 Kor.4:2.).
2.§. Az egyházközség működési területe több politikai községre is kiterjedhet. Új egyházközség szervezését és működési körét a Zsinat hagyja jóvá. Ezért ezt a szándékot az esperesi hivatalban kell bejelenteni. Csak akkor működhet, ha a Zsinat jóváhagyta.
3.§. Egyházközség lehet:
a. amelynek presbitériuma van;
b. ahol rendszeresen van vasárnapi istentisztelet.
c. A szórványban élő hívek valamelyik egyházközségbe vannak beosztva. A szórványok beosztását a Zsinatnak kell jóváhagynia.
4.§. Evangélikus egyháztagok csatlakozhatnak lakóhelyükön a református gyülekezetekhez. Jogaik és kötelességeik megegyeznek a reformátusokéval. Ezzel azonban nem veszítik el evangélikus azonosságukat. Ahol egy helyen református és evangélikus egyházközség működik, meg lehet szervezni a közös szolgálatokat: istentiszteleteket, kelkigondozói és hitoktatási munkát.
5.§. Az egyházközség vezető szervei: a Presbitérium és az egyházközségi közgyűlés.
6.§. A Presbitérium tagjai: - hivatalból: a lelkészek, a hitoktatók; választás útján: az egyházközség - mind az istentiszteleteken való részvételben, valamint tiszta erkölcsű életfolytatásban példaadó, 24 életévüket betöltött tagjai választhatók. Amennyiben a presbiter életvitelében tartósan megszegi megválasztásának feltételeit (indokolatlan sorozatos elmaradás az istentiszteletekről, egymást követő három gyűlésről), állásáról lemondottnak tekintendő. Ennek megállapítása a Presbitérium feladata.
7.§. A presbiterek számát az egyházközség lélekszámának nagysága határozza meg. A Presbitérium tagjainak száma - a hivatalból tagokkal együtt - négynél kevesebb, tizenkettőnél több nem lehet. Szolgálatuk tiszteletbeli.
8.§. A presbitereket az egyházközségi közgyűlés választja hat esztendőre. A szolgálati idő leteltével a presbiter újra választható.
9.§. A presbitert szolgálatába a gyülekezet lelkipásztora iktatja be, melynek során a beiktatott ünnepélyes fogadalmat tesz. Újabb megválasztása esetében nem kell ismét fogadalmat tennie.
10.§. A Presbitérium elnöke a megválasztott és beiktatott, vagy kinevezett lelkipásztor. A lelkipásztor, vagy megbízottja jelenléte nélkül presbiteri gyűlés nem tartható. Üresedés esetén az esperes által kinevezett h. lelkész (adminisztrátor) a Presbitérium elnöke.
11.§. A Presbitérium választott tagjai közül ugyancsak 6 évre gondnok választandó, akinek szolgálata tiszteletbeli. A lelkész és a gondnok együtt alkotják a Presbitérium elnökségét. Ők az egyházközség jogi képviselői. Együtt hívják össze a presbiteri gyűlést évenként legalább négy alkalommal.
12.§. A Presbitérium feladata: a gyülekezet lelki és anyagi életének felelősségteljes felügyelete és elősegítése. Az egyházközség vagyonleltárának, zárszámadásának és költségvetésnek, valamint a Választói Névjegyzéknek összeállítása.
13.§. A Presbitérium határozatképességéhez a tagok 2/3 részének jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
14.§. Az egyházközségi közgyűlés. Elnöke a lelkipásztor. A közgyűlést a gondnokkal együtt hívja össze. Tagjai a Választói Névjegyzékbe felvett egyháztagok. Határozatképességhez a tagok 20 %-ának jelenléte szükséges.
15.§. Az évi rendes egyházközségi közgyűlés tárgyalja az egyházközség előző évi életérő szóló jelentéseket és javaslatokat, és ezekre nézve - egyszerű szótöbbséggel - határozatokat hoz. Amennyiben határozatai egyházi vagyon szerzésére, elidegenítésére, megterhelésére, egyházközségi kölcsön felvételére, egyházi épületek emelésére, lelkészi, hitoktatói és kántori állások szervezésére, valamint ezek illetményeinek megállapítására, egyházközség szabályrendelet alkotásra vonatkoznak, jóváhagyás végett a Püspöki Hivatalon keresztül a Zsinati Tanácshoz kell felterjeszteni. E jóváhagyás nélkül a döntések nem jogerősek. Ugyancsak a Zsinat Tanács hagyja jóvá, az OE Számvevő javaslata alapján, az évi zárszámadást, a költségvetést, és az egyházi járulék kulcsát.
16.§. Ha valamely Presbitérium vagy Egyházközségi Közgyűlés döntése nincs összhangban az egyházi törvényekkel és előírásokkal a Zsinat, mint legfőbb szerv, hivatalból köteles azt megsemmisíteni, akkor is, ha senki sem emel panaszt.
17.§. Amennyiben egy egyházközség bármilyen okból megszűnik, vagy tagsága kilép a HRKE-ból, vagy kimondja önállóságát a HRKE-tól, ingó és ingatlan vagyonával az Országos Egyház illetve a Zsinati tanács rendelkezik.
AZ EGYHÁZMEGYE (ESPERESSÉG).
V. törvénycikk.
1.§. Több egyházközség egyházmegyét (esperességet) alkot, mely közös missziói, fegyelmi és igazgatási kérdésekben javaslatot tesz, és az egyházközségek élete és szolgálata felett közvetlen felügyeletet (episkoph) gyakorol. Ennek érdekében az esperesség elnöksége minden esztendőben a helyszínen megvizsgáltja az egyházközség életét, misszió munkájának, anyagi gazdálkodását és adminisztrációját (kánoni vizitáció).
2.§. Az egyházmegye megszervezését a Zsinat rendeli el, illetve hagyja jóvá, vagy nem engedélyezi, illetve szünteti meg.
3.§. Az egyházmegye évente legalább egy alkalommal Közgyűlésen tárgyalja a rábízott ügyeket. Joga van egyházmegyei szabályrendelet alkotására, mely jóváhagyás végett a Zsinat elé terjesztendő s csak akkor jogerős, ha a Zsinat jóváhagyta. Tagja az esperes, az egyházmegyei gondnok, a lelkipásztorok, és minden önálló és társegyházközség egy a Presbitérium által megbízott képviselője.
4.§. Az egyházmegye elnöksége: az esperes és az egyházmegyei gondnok, akiket az egyházközségek küldöttei az egyházmegyei közgyűlésen (vagy a Zsinaton) hat évre választanak az újraválasztás lehetőségével.
5.§. Az Egyházmegye elnökségének hatásköre:
- Az egyházmegyei közgyűlés összehívása és vezetése.
- Az egyházmegyét érintő zsinati határozatok végrehajtása.
6.§. Az Egyházmegyei Tanács elnöksége a közgyűlés elnöksége. Tagjai két lelkész és két presbiter, akiket az egyházmegyei közgyűlés választ.
7.§. Az Egyházmegyei Tanács feladata:
a) Közgyűlések között sürgős ügyekben való intézkedés. Az ilyen intézkedéseket jóváhagyás végett a következő egyházmegyei közgyűlés elé kell terjeszteni.
b) A kánoni vizitációban az esperesnek való segédkezés.
8.§. Az esperes feladatai:
- Gondoskodás arról, hogy az Ige tisztán - a református keresztyén tanítás szerint - hirdettessék és a sákramentumok helyesen kiszolgáltassanak.
- Felügyel arra, hogy minden egyházi tisztség- és tisztviselő kötelességét híven, pontosan és lelkiismeretesen teljesítse.
- A felügyelet gyakorlásának elsőrendű, de nem egyetlen alkalma a kánoni vizitáció, melyet az egyházmegyei gondnokkal vagy helyettesével végez.
A ZSINAT.
VI. törvénycikk.
1.§. A HRKE törvényhozó és legfőbb irányító testülete a Zsinat. Az országos egyházat érintő kérdésekben egyedül a Zsinat jogosult állást foglalni, és döntést hozni.
2.§. A Zsinat hatáskörébe tartozik:
- Az egyház egész élete feletti felügyelet gyakorlása mind a tanítás, mind a tiszta életvitel szempontjából.
- Az istentiszteleti rendtartás (Ágenda) és Énekeskönyv bevezetése, vagy kiadása.
- Az egyház Alkotmányának elkészítése és törvények alkotása.
- Az egyházközségek területi beosztásának változásai, új egyházközségek szervezése ügyeiben az egyházközségek ill. az egyházmegye javaslatai meghallgatásával a döntést meghozni.
- Az országos egyház vezetését és irányítását az Alkotmányban meghatározott végrehajtó szerv végzi a törvény előírásai szerint.
3.§. A Zsinat tagjai:
- a püspök és az országos főgondnok és helyetteseik;
- az esperesek és egyházmegyei gondnokok;
- az egyházközségekben és egyéb egyházi intézményekben szolgálatot teljesítő lelkészek.
- minden teljes jogú egyházközség egy képviselője.
- a zsinati jegyző (titkár)
- a közpénztáros
- a számvevő
- a zsinati jogtanácsos (országos egyházi jogász).
A zsinati jogtanácsost (o.e. jogászt), a számvevőt, a közpénztárost, a zsinati jegyzőt (titkárt), az országos főgondnokot és a püspököt a Zsinat tagjai egyszerű szavazattöbbséggel választják meg a Zsinaton.
A püspök hatásköre:
- Hivatalos kapcsolatok fenntartása az állami hatóságokkal. Ha a hatóságok valamely döntése sértené az Egyház alapvető hitét, arról azonnal értesíti a Zsinati Tanácsot, szükség esetén rendkívüli Zsinatot hív össze.
- Őrködik a református tan tisztasága felett.
- Elnöktársával egyetértésben összehívja a Zsinatot.
- Képviseli a HRKE-t a hatóságok és más testvéri bel- és külföldi Egyházak előtt, vagy más valakit erre feljogosít.
- A teológiára jelentkező jelölt ügyében végső döntést hoz s meghatározza, hogy hol fog tanulni.
- A Zsinati Tanáccsal egyetértve kinevez vagy áthelyez egyházi szolgálattevőket (lelkészeket, segédlelkészeket, káplánokat és diakónusokat).
- Bejelentve, vagy bejelentetlenül betekintésre előkérheti az egyházközség anyakönyveit, valamint a lelkipásztorok munkanaplóját.
- Az Egyház vagy valamely egyházközség tekintélyét súlyosan sértő nyilvános erkölcstelen magatartás, viselkedés, beszéd vagy írás estében eljárást köteles indítani az egyházi szolgálattevő ellen, akkor is, ha senki sem emelt panaszt. Úgy szintén, ha tévtant hirdet.
- Ha valamely egyházközség lelkészt óhajt választani, akkor az Esperesi Hivatalon keresztül pályázatot nyújt be a Püspöki Hivatalba, mellékelve a díjlevelet, amely elegendő kell legyen a lelkész és családja minimális tisztességes megélhetésére. A Püspöki Hivatal két héten belül ki kell írja a pályázatot.
4.§. Teljes jogú egyházközség az, mely az alábbi feltételeknek megfelel:
- rendszeresen van istentisztelet;
- az Úri Szent Vacsora legalább havonta egyszer kiszolgáltattatik;
- van rendszeres hitoktatás;
- az egyházközség tagjai személyesen hozzájárulnak az egyház fenntartásához;
- a pénztári naplót és az anyakönyveket rendszeresen vezetik;
- az országos egyházi járulékot pontosan fizeti.
- Amennyiben az egyházközségek a fenti feltételeknek megfelelnek a Zsinaton egy küldöttel képviseltetik. Minden zsinati tagnak egy szavazata van.
- Amikor teológiai, hitvallási vagy egyházjogi kérdésekről kell dönteni, akkor a paritás elvét kell érvényesíteni: amennyi lelkipásztor, annyi presbiter.
5.§. A Zsinat háromévenként tartja üléseit. A Zsinatot az elnökség - akadályoztatások idején helyetteseik - hívják össze. Határozatképességéhez alkotó tagjai 2/3-ának jelenléte szükséges. Rendkívüli helyzetekben (háború, elemi csapás, stb.) ez a szabály érvénytelen. Az ülések nyilvánosak, de szükség esetén - vagy tíz zsinati tag kérésére - elrendelhető a zárt ülés.
6. §. A zsinati ülésszakok közötti időszakban felmerülő sürgős és fontos ügyek intézésére Zsinati Tanács alakul, mely a Zsinat nevében és képviseletében hoz határozatokat. Elkészíti a Zsinat napirendjét, és határozati javaslatokat terjeszthet a Zsinat elé. Működéséről jelentést tesz a Zsinatnak, és a Zsinatnak felelős, ill. végzéseihez utólag kéri a Zsinat jóváhagyó határozatát.
7.§. A Zsinat és a Zsinati Tanács határozatait az Elnökség - az országos egyház hivatalnokai, - a zsinati tikár, a jogtanácsos, a közpénztáros és a számvevő - segítségével hatja végre. A Zsinat Elnöksége képviseli a HRKE-t más egyházak, az állam és a társadalom felé.
A Zsinati Elnökség kötelessége és joga a legfőbb felügyelet a tan tisztasága, az egyház missziói munkájának minden ága - prédikálás, tanítás, sákramentumok kiszolgáltatása, hitoktatás, ifjúsági munka, - felett. Felvigyázói kötelességük a lelkészek és presbiterek, egyházi tisztviselők és munkások feletti felügyelet. Ennek érdekében generális kánoni vizitációkat tarthat.
8.§. A püspök huzamosabb betegsége vagy távolléte esetén az adminisztrációs és felügyelői szolgálatot a zsinati titkár (zsinati jegyző) látja el. A jegyzőt a lelkészek közül 6 évre választják az újraválasztás lehetőségével. Elnökségi ügyekben a szolgálatban legidősebb esperes helyettesíti. A főgondnok helyettese a szolgálati időben legidősebb egyházmegyei gondnok.
9.§. Fegyelmi, adminisztratív bírósági ügyek végzésére a Zsinat külön szabályzatot alkot. Feladatainak ellátásra bizottságokat hozhat létre. Ilyen bizottság a Zsinati Lelkészképesítő Bizottság (amelyet három a szolgálatban legidősebb lelkipásztor alkot), melybe egy bel- vagy külföldi református lelkészképző intézményből legalább egy tanár tanácsadásra meghívandó.
10.§. Az Országos Egyház Diakonátusa (Diakóniai Bizottság) szervezi, és vezeti a szeretetszolgálatot. Az egyházközségek és egyházmegyék szeretetszolgálatára felügyel, és azokat segíti.
A Diakonátus tagjai: a) hivatalból a püspök és a főgondnok; b) választott vezető és még két tag.
11,§. Az Országos Egyház püspökévé az a horvát állampolgár lelkipásztor választható, akinek itt legkevesebb három szolgálati éve van, és aki példás életével és odaadó szolgálatával köztiszteletnek örvend.
12.§. Az Országos Egyház főgondnokává olyan presbiter vagy egyháztag választható, aki egyházjogi kérdésekben tapasztalatokkal rendelkezik, és mindenben megfelel azon feltételeknek, melyek presbitertől elvárhatók (L. VI. tc. 5.§.)
13.§. A püspököt és a főgondnokot, valamint a többi Országos Egyházi tisztségviselőt, a Zsinaton annak tagjai választják egyszerű szavazattöbbséggel.
14,§. Az először megválasztott püspököt abban a templomban, ahol gyülekezeti lelkipásztorként szolgál, amely szolgálati ideje alatt az Országos Egyház székhelye, a Zsinat a választási eljárás befejezésével felszenteli. A felszentelés szolgálatát az országos egyház lelkészei, vagy testvéregyházból meghívott szolga végezheti.
A LELKÉSZEKRŐL ÉS SZOLGÁLATUKRÓL.
VII. törvénycikk.
1.§. Krisztus az Ő anyaszentegyházának, az Ő testének építésére ad pásztorokat és tanítókat a szolgálat munkájára (Ef 4,11-12.)
2.§. Az egyházközség önállóan vagy más egyházközségekkel együtt az Ige hirdetésére, a sákramentumok kiszolgáltatására, lelkigondozásra, hitoktatásra, konfirmációi előkészítésre, házasságkötések Igével és imádsággal való megszentelésére, temetések végzésére, az egyházközségi adminisztrációjának irányítására - beleértve az anyakönyvek vezetését - lelkipásztor(ok) szolgálatát veszi igénybe.
3.§. Önálló lelkipásztori állásra olyan személy választható vagy nevezhető, aki - horvát állampolgár, vagy Horvátországban él.
- valamelyik kül- vagy belföldi elismert hittudományi karon, vagy akadémián a végbizonyítványt (absolutorium) és a két lelkészi vizsgát letette.
- ha csak végbizonyítványa van a Zsinati Lelkészképesítő Bizottság előtt vizsgázik, szakvizsgáztatók bevonásával. A külföldön szerezett lelkészi oklevelet ugyanezen bizottság előtt honosíttatni kell.
- ha valamelyik bel- vagy külföldi egyházközség lelkipásztora a jelölt mellett jó bizonyságot tesz.
- kivételes esetekben a Zsinat Lelkészképesítő Bizottság olyan, jó bizonysággal és tapasztalatokkal rendelkező jelöltet is képesíthet, akinek akadémiai eredményei hiányosak, de a gyülekezet jó bizonyságot tesz mellette.
4.§. A lelkész szolgálatba állítása választással vagy kinevezéssel történik. A jelenlegi helyzetben, amikor a legtöbb egyházközség társegyházként működik és így a választás a hagyományos módon nem valósítható meg, szükséges, hogy a választás joga szüneteltessék. A kinevezés jogát a Zsinati Tanács javaslata alapján a püspök gyakorolja.
- §. A lelkipásztori állás megüresedése után az esperes kötelessége az állás betöltése folyamatának megindításáért a Püspöki Hivatalhoz fordulni.
Az üresedés idejére helyettesítésről a püspök gondoskodik.
6.§. A megválasztott, ill. kinevezett lelkipásztort fel kell szentelni. A felszentelés szertartását - lehetőleg a szentelendő szolgálati helyén - a Zsinat megbízásából a püspök és az esperes végzik. A felszentelés során a szentelendők aláírásukkal megpecsételt - ünnepélyes fogadalmat tesznek arra, hogy Isten Igéjét a HRKE hitvallásait tanulmányozzák, tanítják, és tiszteletben tartják.
7.§. A felszentelt lelkipásztort újabb szolgálati helyén be kell iktatni. A szentelés nem ismételhető. Ezért a külföldön felszentelt lelkipásztort sem kell felszentelni. Rendkívüli időkben, - pl. háború idején - amikor a szentelés gyakorlati megvalósítása nem lehetséges, szükséges egy közös szentelő szertartást tartani, amint lehetséges.
8.§. Az a felszentelt lelkész, aki szolgálatától megválik és világi állást vállal, folyamodhat lelkészi jellege érvényben tartásáért a Zsinati Tanácshoz. Ha az a kérést elfogadja, beosztja az egyik egyházközségbe azzal a kötelezettséggel, hogy a továbbra is példaadó keresztyén életet él, és havonként legalább egyszer istentiszteleti szolgálatot végez. Amennyiben politikai pártba kíván lépni, vagy ott szolgálatot vállal, lelkészi státusát arra az időre a Zs.T. köteles felfüggeszteni.
9.§. Helyettes lelkészi szolgálatra meghatározott időre külföldi állampolgár is alkalmazható, aki a VIII. tc. 3.§.-ban foglalt feltételeknek eleget tesz. Ennek elbírálása a Lelkészképesítő Bizottság, ill. a Lelkészi Kollégium hatáskörébe tartozik. Döntésük alapján a h. lelkészt a püspök nevezi ki.
10.§. Segédlelkészi szolgálatot végbizonyítványt szerezett teológus láthat el, akit e szolgálttal a püspök bíz meg. Szükség esetén fakultációt lehet adni életével és szolgálatával kitűnt laikusnak is. A fakultáció meghatározott egyházközség(ek)ben érvényes.
11.§. A lelkipásztor fizetését az egyházközség biztosítja. A személyi jövedelem legalacsonyabb fokát, mely a lelkész és családja megélhetését biztosítja, a Zsinat határozza meg. Magasabb jövedelmet a Presbitérium javaslatára az egyházközségi közgyűlés adhatja meg.
12.§. A lelkészi szolgálat korhatára 65 év, amikor nyugdíjba vonulhat, de szolgálatban maradhat, amíg arra szellemileg és fizikailag képes.
13.§. A lelkészek Lelkészi Kollégiumot alkotnak, melynek feladata a teológia művelése, az egymással való testvéri munkaközösség ápolása, a hit és tiszta erkölcs dolgaiban egymás szeretetben való intése, valamint teológiai kérdésekben tanácsadás. A lelkészi Kollégium vezetője a püspök, aki a közös képzés alkalmait is megszervezi.
A Lelkészi Kollégium alkotja az elsőfokú Egyházi Bíróságot.
EGYÉB EGYHÁZI ALKALMAZOTTAK.
VIII. törvénycikk.
1.§. Szükség és lehetőség szerint teljes munkaidejű hitoktatók is szolgálatba állíthatók. A gyermekek és fiatalok hitben és jó erkölcsben való nevelésére nagy gondot kell fordítani, hogy a felnövekvő nemzedék az Egyházhoz hűséges legyen, és istenfélő odaadó életvitelükkel a haza hasznos polgárai legyenek. A hitoktatók képesítését ugyancsak a Zsinati Lelkészképesítő Bizottság, ill. a Zsinati Tanács vizsgálja meg és hagyja jóvá. Fizetésükről és fegyelmi felelősségükről a szolgálatba állító testület - egyházközség, egyházmegye, Zsinat - gondoskodik.
2.§. Az egyházközség alkalmazhat fizetett adminisztrátort (hivatalnokot), vagy más alkalmazottat. Őket a Presbitérium alkalmazza, és fizetésüket is meghatározza, amit a zsinat kell jóváhagyjon.
EGYHÁZI BÍRÓSÁG
IX. törvénycikk
1.§. Egyházi tisztségviselők és alkalmazottak fegyelmi vétségei esetében a püspök háromtagú Fegyelmi Bizottságot nevez ki, amelyet lelkipásztor esetében lelkész elnököl és két presbiter alkotják, alkalmazott esetében lelkész elnököl és egy lelkész és egy presbiter alkotják. Ha a döntés intelem, vagy megrovás, akkor nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a Fegyelmi Bizottság az esetet súlyosnak találja, akkor átutalhatja az elsőfokú Egyházi Bíróság elé.
2.§. Súlyosabb, vagy súlyos vétség esetében (nem méltó életmód, kötelességek elhanyagolása, insubordináció, tévtanok hirdetése, stb.) az elsőfokú Egyházi Bíróság a Lelkészi Kollégium. Határozatképes a szolgálatban levő lelkészek 3/5 jelen van. Döntése ellen fellebbezni lehet a Zsinati Tanácshoz, mint másodfokú Egyházi Bírósághoz 15 napon belül. Ha a döntés felfüggesztés, annak engedelmeskedni kell már a döntés után.
3.§. Másodfokú Egyházi Bíróság a Zsinati Tanács. Döntésképes, ha a tagoknak 3/5 jelen van. Itt nem a püspök elnököl, hanem vagy az egyházi jogász vagy zsinati jegyző. Döntése ellen fellebbezésnek van helye 15 napon belül a Zsinathoz, de a döntésnek engedelmeskedni kell, amíg azt a Zsinat meg nem szünteti, vagy jóváhagyja, vagy megváltoztatja (súlyosbítja vagy enyhíti).
4.§. A Zsinat a legfelsőbb bíróság s annak döntése végérvényes. Ha a Zsinat döntésének nem engedelmeskedik, kizárta önmagát a HRKE-ból s abban semmilyen joga továbbá nincs.
5.§. Minden bírósági tagnak egy szavazata van. Egyenlő szavazat estében az elnöklő szavazata dönt.
ORSZÁGOS EGYHÁZI PÉNZTÁR
X. törvénycikk
1.§. Az Országos Egyház járulékot szed be az egyházközségektől a lélekszám arányában megszabott összegben. Ennek minimális összegét a Zsinat határozza meg. Ugyanakkor elfogad segélyeket és adományokat az egyházi alkalmazottak, özvegyek, árvák, munkaképtelenek, valamint az anyagiakban szegény községek és szórványok megsegítésére, továbbá a központi egyházvezetés kiadásainak fedezésére.
2.§. Az így befolyt összegeket az Országos Egyház közpénztárosa kezeli, akit a Zsinat hat évre választ az újraválasztás lehetőségével.
3.§. Az Országos Egyház közpénztárának ügyvezetést, az egyházközségek és egyházmegyék pénztári könyvelését ellenőrzi és mérleggel látja el a számvevő, akit hat évre választ a Zsinat az újraválasztás lehetőségével.
Az egyházközségek Zárszámadását az O.E. közpénztárosa a Zsinati Tanácsnak terjeszti elő elfogadásra, vagy elvetésre.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XI. törvénycikk
1.§. Az Országos Egyház és az egyházmegyék tisztségviselőinek választása a jelen alkotmány Zsinat által való elfogadása és hatályba lépése alkalmával ejtendő meg.
2.§. Bármely tisztségviselő állás megüresedése esetén a választást vagy kinevezést három hónapon belül kell megejteni.
3.§. Olyan döntésekben, melyeknek meghozásához - teológiai, környezetvédelmi, lélektani, jogi - ismeretek szükségesek, a Zsinati Tanács által felkért szakemberek véleményezése után kell a döntést meghozni, a paritás elvét betartva.
4.§. Jelen alkotmány megváltoztatására vagy bővítésére - a püspök vagy a Lelkészi Kollégium javaslatára - a Zsinat illetékes. E tárgyban döntéshez a jelenlévő tagok 3/5-ös többsége szükséges.
Ezen Alkotmányt a HRKE IV Zsinata, amely ______________________ülésezett elfogadta, s a mai nappal lép életbe. Ezzel az előző Alkotmány hatályát veszti.1
_________________________
A HRKE püspöke
_________________________
A HRKE főgondnok
_________________________
A HRKE Zsinati Titkára
1 A Zsinati Tanács 2002. június 27-i ülése 5. pontjában kimondta, hogy az Egyházalkotmány elfogadására nem hív össze Zsinatot, hanem minden zsinati tagnak szavazólapokat küld, amelyen igennel vagy nemmel szavazzanak e kérdésben. A javasolt Egyházalkotmányt már két hónappal előbb megkapta minden Lelkészi Hivatal.
A szavazólapok csak három gyülekezetből nem érkeztek be. Tehát 20 zsinati tag igennel válaszolt és 6 nem válaszolt.
Ezért az Egyházalkotmányt elfogadottnak tekintjük, és ennek értelmében járunk el. A rendes Zsinat majd módosíthat rajta, amit szükségesnek lát.
2002. július 22
.